1926 április 23.

Kutatócsapatot küldött a Miskatonic Egyetem Afrikába, ahol nem várt leletre bukkantak. A Miskatonic Egyetem szakképzett archeológusai kiástak egy Necronomiconhoz köthető apokrif iratot az etióp felföldön egy keresztény templom romjaitól nem messze. Régóta sejtették a szakértők, hogy Abdul Alhazred feljegyzéseiből nem került be mindegyik a Necronomicon végleges változatába. Az okkultista régészek elveszettnek hitt írásokat találtak a Kelet-Afrikában, melyekről sikerült bebizonyítani, hogy az arab tudóstól származtak, ám nem képezték részét a kanonikus Necronomiconnak. A megtalált arab nyelvű kéziratot hitelesnek tekintették, felismerték Alhazred írását az archaikus tekercseken. Az Etiópiában talált sérült papíron nehezen, de sikerült megfejteni a szövegben említett Árnyak Szentélyének pontos elhelyezkedését. Egy rejtélyes fekete piramis képe is megjelent a tekercsen, melynek egyelőre nem sikerült megfejteni a rendeltetését.

Megmozgatta a kutatók fantáziáját az egyszerű, de rejtélyes ábra. Egyetlen nyugat-afrikai ősi kultúra sem emelt ilyen vagy ehhez hasonló építményeket a Szaharától délre a történelemtudomány hivatalos álláspontja szerint. Mintha az egyiptomi piramisok sötét változatát építette volna meg egy ismeretlen civilizáció. Egyesek szerint még ősibb lehetett templom, mint a már ismert közel-keleti kultúrák.

Damian Gladstone-t kételyek gyötörték.

– Vajon csak a régi emberek fantáziájának szüleménye, amit a tekercsre rajzoltak vagy az elfeledett múlt egy darabkája? Még az sem egyértelmű, hogy milyen célt szolgálhattak a furcsa épületek. Megalomán uralkodók temetkezési helyéről van szó vagy vallási szertartások központjáról? – tette fel kérdéseit Damian Gladstone a Miskatonic Egyetem professzorainak.

Vajon mit rejt a piramis mélye? A fikciós fantasy/horror történetemben rövidesen kiderül. Borzongással teli olvasást kívánok hozzá!

Internetrégésznek éreztem magam, amikor újra megnéztem a Narancs, Tetves és Dugó című háromrészes, káromkodós szinkronparódia minisorozatot. Sosem felejtem el, amikor általános iskolában egyik osztálytársam állandóan azon kuncogott, hogy "para péntek", "apád f*sz*t, ekkora ültetvény". Aztán megnéztem én is a videókat. Lényegét tekintve arról van szó, hogy az Inci és finci és Kandúr Bandi című rajzfilmet átszinkronizálták a lelkes készítők, meglehetősen trágár módon. Sok szinkron paródiát láttam már az interneten (magyar és angol nyelven egyaránt), mégis ennek a három rajzfilm epizódnak a varázsát érzem különlegesnek. Az ocsmány beszólások, válogatott káromkodások és más aranyköpések érdekes történetté állnak össze a szemünk láttára. Három rész készült el: a Parapéntek, a Retekegér, és a Robotkurva

Sosem tudtam eldönteni, hogy tulajdonítsak-e jelentőséget a szabadkőművességnek, vagy sem. Hozzávetőlegesen százezer szabadkőműves páholy létezik a világon, körülbelül hatmillió taggal. Nemzetközi szervezet ugyan, de nem egységes politikailag. A tagok politikai nézetét tekintve szintén nagyon tarka képet láthatunk; kommunisták, keresztények, egyházellenesek, liberálisok, ateisták egyaránt beavatást nyertek a rendbe, akárcsak a köztársaságpárti antimonarchisták. Láthatjuk, nincsenek egy véleményen a rend tagjai, nem egységes a mozgalom.

 Ha utána olvasunk a témának, akkor láthatjuk, hogy érdekes módon a szabadkőművességtől nem idegen a nemek szerinti elkülönítés, mivel korábban nem avattak be nőket a titkos rendbe. Olyannyira, hogy ez még a 2000-es években is problémát okozott Franciaországban. Nem igazán értem a nemek szerinti szegregációt, különösen azért nem, mert a szabadkőművesség tudtommal progresszív szervezetnek számít. Ha nemek szerint nézzük a szervezetet, léteznek csak férfi, csak női, illetve vegyes páholyok is. Véleményem szerint csak az utóbbinak van értelme. Mégis miért lenne fontos nemek alapján elkülöníteni a tagokat? 

A Napraforgó Páholy a francia, párizsi székhelyű Grand Loge Feminine de France égisze alatt 1992-ben jött létre Budapesten. A rend létezése nem titok

 Már nem egy ilyen eset történt. 2016-ban az USA-ban, 2019-ben London városában, de Spanyolországban és Németországban is dokumentáltak olyan esetet, amikor az elkövetők bizonyítottan 3D nyomtatót használtak fegyverek készítésére.

 Sokkal kisebb helyet foglal, mint egy fegyvergyár, sőt mozdítható is

Gyerekkorom másik kedvenc meséjéről írok nektek ezúttal, ami Balu Kapitány mellett hosszú időre a képernyőre tudta szegezni a tekintetemet. A Titokzatos Aranyvárosok (The Mysterious Cities of Gold) című rajzfilm francia-japán ko-produkcióban készült el a DiC Audiovisuel és a Studio Pierrot közös munkájával. 1982-1983-ig adták először Japánban, Franciaországban, majd bemutatták más országokban is, köztük kis hazánkban, Magyarországon. A Titokzatos Aranyvárosok képi világa, karakterei, egyes jelenetei, zenéje örökre belopta magát a szívembe.

Hogyan is felejthetnénk el a 90-es években futott Disney rajzfilm sorozatot, a Balu kapitány kalandjait? Az 1990-től 1991-ig futó sorozat hatvanöt epizódját először a Disney Channel adta le, majd nálunk a RTL Klub sugározta. Könnyed kikapcsolódást nyújtanak gyermekeinknek a közel húsz perces epizódok.